A jó gyantázás titka

GYANTÁZÁS MENETE, HELYES HASZNÁLATA, ÉS HOGY MIÉRT IS JÓ GYANTÁZTATNI!

• A gyantázás során az a cél, hogy minél kevesebb fájdalommal, minél kisebb kárt okozva a hámnak, a lehető legalaposabban szedjük ki a bőrből a szőröket. Az alapos itt azt jelenti, hogy ne tépődjön el a szál se a bőrben, se közvetlenül fölötte 

• A gyantázáskor fontos, hogy ne legyen olajos, csúszós a felület, ezért a reggeli fürdés után ne használjunk se testápolót, se izzadásgátlót - persze hacsak nem este hatra van időpontunk:) Ha mégis elengedhetetlen ezek használata vagy épp a nyári negyven fokos melegben megizzadunk, a kozmetikus lemossa, szárazra törlni a felületet, esetleg fertőtleníti is azt.
• A gyanta megtapadását legtöbbször hintőporral segítik elő (a hagyományosan kenhető gyantáknál), ez a bőrt szárítja és védi is egyben a meleg és a tapadás okozta ártalmaktól. Sok kozmetikus nem használja, pedig érdemes kipróbálni egyszer adott felületen vele és nélküle, egyértelműen fájdalommentesebb a hintőpor használatával.

A alkalmazott gyanták közül már egyik gyanta sem igazi fagyanta. Amit most hagyományos gyantának hívunk, az csak annyiban emlékeztet az eredeti barnás színű gyantára, hogy ugyanúgy spatulával vagy ujjal kenik fel és megszilárdulva kézzel (nem papírcsíkkal) tépik le, de már szintetikus összetevőkből áll. Elterjedésében szerepet játszott, hogy kevésbé allergizál és jobban kezelhető mint az eredeti fagyanta, de mindenképpen gyorsabb vele dolgozni. A régi típusú gyantát nem csak azért kellett szűrni, hogy eltávolítsuk belőle a szőrszálakat, hanem azért is hogy fertőtlenítsük és nem utolsó sorban minél többször volt felforralva, annál rugalmasabb volt, annál jobban lehetett vele dolgozni. Ez az új típusú szintetikus gyanta már első olvasztáskor jó állagú és egyszer használatos - ezzel kedvezve a higiéniának is.

(A gyanták színe változatos, általában a kiegészítő "hatóanyagtartalmat" jelzi. A kék azulénes, a rózsaszín titándioxidos, a zöld klorofillos, a vajszínű sheavajas, a barna csokoládés szokott lenni - a férfiaknak szánt meg általában fekete színű (ez a legerősebb változat). 

1. A gyantázási folyamat magából a kenésből és a tépésből áll 
   
2. A kenés mindig szálirányban történik, a tépés ezzel ellentétesen. 
   
3. A titok a kezelt bőr kifeszítése. 
   
4. Inkább a szorítás fájjon, mint a tépés okozzon véraláfutást vagy bőrletépést. Vannak olyan helyek (pl. combhajlat, fazon, hónalj), ahol ez vagy kétkezes folyamat vagy az embernek önmaga egyszerűen nem esik kézre, így mindenképpen érdemes ezeket a helyeket szakemberre bízni. 
   
5. A tépés minél gyorsabb annál fájdalommentesebb 
   
6. Érdemes egyszerre kisebb területet bekenni és azt letépni, így azonnal rátehető a másik tenyér a fájdalmas területre 
   
7. A kozmetikus kezének rátétele a szőrtelenített bőrfelületre tudományosan bizonyítottan csillapítja a fájdalmat, csökkenti a pirosságot. Egyfelől akármilyen meleg is a kéz, az épp égő érzetű felületnél mindig hidegebb - így hűsít, másodrészt maga a nyomás fizikálisan nyomja vissza az érkező hisztamint, harmadszor a kéz érintése jó érzéssel tölt el, nyugtat
   
8. Gyantázás után a maradék gyanta eltávolítására és az utóápolásra érdemes kifejezetten szőrtelenítéshez ajánlott terméket választani, mely igénytől függően lehet olaj vagy krém állagú. Ha valaki mégis az egyszerűség híve, hintőport, kókusz- vagy babaolajat, esetleg aloe gélt használjon. A fertőtlenítésről se feledkezzünk meg, gyantázás utáni gyulladt kis szőrtüszők legfőbb ellenszere az alkoholos fertőtlenítő tonikok, az alkoholmentes professzionális bőrfertőtlenítő sprayk és a férfiak after shave (balzsam)-jai.